főnév
Megjelenés
Kiejtés
- IPA: [ ˈføːneːv]
Főnév
főnév
- (nyelvtan) A hagyományos nyelvtanok szemléletében, a főnév olyan szófaj, amely elégséges fogalmi és szemantikai tartalommal rendelkezik, és tág értelemben vett tárgyat nevez meg: élőlényt, szűk értelemben vett tárgyat, anyagot, jelenséget, cselekvést, állapotot, tulajdonságot, viszonyt.
Etimológia
Származékok
- (összetételek): főnévképző, főnévragozás
Fordítások
Tartalom
Ragozás
eset/szám | egyes szám | többes szám |
---|---|---|
alanyeset | főnév | főnevek |
tárgyeset | főnevet | főneveket |
részes eset | főnevnek | főneveknek |
-val/-vel | főnevvel | főnevekkel |
-ért | főnevért | főnevekért |
-vá/-vé | főnevvé | főnevekké |
-ig | főnevig | főnevekig |
-ként | főnevként | főnevekként |
-ul/-ül | - | - |
-ban/-ben | főnevben | főnevekben |
-on/-en/-ön | főneven | főneveken |
-nál/-nél | főnevnél | főneveknél |
-ba/-be | főnevbe | főnevekbe |
-ra/-re | főnevre | főnevekre |
-hoz/-hez/-höz | főnevhez | főnevekhez |
-ból/-ből | főnevből | főnevekből |
-ról/-ről | főnevről | főnevekről |
-tól/-től | főnevtől | főnevektől |
birtokos | egy birtok | több birtok |
---|---|---|
az én | főnevem | főneveim |
a te | főneved | főneveid |
az ő/ön/maga az önök/maguk |
főneve | főnevei |
a mi | főnevünk | főneveink |
a ti | főnevetek | főneveitek |
az ő | főnevük | főneveik |
Kategória:
- magyar szótár
- magyar lemmák
- magyar főnevek
- hu:Nyelvtan
- magyar összetett szavak
- magyar-afrikaans szótár
- magyar-angol szótár
- magyar-arab szótár
- magyar-szerbhorvát szótár
- magyar-francia szótár
- magyar-kínai szótár
- magyar-német szótár
- magyar-orosz szótár
- magyar-orija szótár
- magyar-perzsa szótár
- magyar-spanyol szótár
- magyar-szanszkrit szótár