Abstract
This article provides a critical review on the beginnings and the development of Hungarian speech research from the 1700s up to the modern era. The aim is to highlight the tradition in order to keep a good memory of the useful results of the past and of the Hungarian researchers who achieved them in this scientific field. Farkas Kempelen, the Hungarian nobleman and his work will be introduced first. The paper then deals with the early achievements of experimental investigations, the description of the devices used, and the further developments. Results that are unknown in the phonetic and speech technology literature will be discussed.
This is a preview of subscription content, log in via an institution to check access.
Similar content being viewed by others
Explore related subjects
Discover the latest articles, news and stories from top researchers in related subjects.References
Bakos, J. (1899). Új tudományos vívmány (New scientific achievement). Magyar Paedagógia, 1:30–34.
Balassa, J. (1887). A magyar hangok képzése. Stomatoskopikus vizsgálódások alapján (The articulation of Hungarian speech sounds on the basis of stomatoscopic analysis). Nyelvtudományi Közlemények, 21:130–142.
Balassa, J. (1888). Phonetik der ungarischen sprache. Internationale Zeitschrift für allgemeine sprachwiss enschaft, IV:130–157.
Balassa, J. (1900). Újabb phonetikai irodalom (Newer phonetic literature). Nyelvtudományi Közlemények, 30:121–125.
Balassa, J. (1904). Magyar hangtan (Hungarian Phonetics), T. Athenaeum, Budapest.
Balassa, J. (1908). Magyar palatogrammok (Hungarian palatograms), Magyar Nyelvőr, 37:470–472.
Bárczi, G. (1928). A magyar hangok képzése (The Articulation of the Hungarian Speech Sounds). Franklin Társulat, Budapest.
Dudley, H. and Tarnoczy, T. (1950). The speaking machine of Wolfgang von Kempelen. JASA, XXII:151–166.
Gáti, B. (1908). Ueber Selbslaut-Mikrophon-Oscillogramme. Sonderabdruck aus der Zeitschrift für Schwachstromtechnik. Heft, 4:2.
Gáti, B. (1909). A gyorsváltakozású gyenge áramok méréséről általában (On the measurement of the weak currents). Mathematikai ées Természettudományi Közlemények, 30:253–269.
Gáti, B. (1910a). Az áramgörbék magasabb harmonikusainak elemzése (The analysis of the higher harmonics of the current curves). Elektrotechnika, 2:33–38, 274–278.
Gáti, B. (1910b). A frekvencia és a feszültség választása a telefonáramokra vonatkozó kutatásban (On the selection of frequency and voltage concerning telephone currents). Elektrotechnika 3:147–151, 176–181.
Gáti, B. (1912). A beszélő moziról (On the speaking movie). Elektrotechnika, 6:36–39.
Gombocz, Z. (1900). A kísérleti phonetika és a nyelvtanítás (The experimental phonetics and language teaching). Magyar Paedagógia, 3:180–187.
Gombocz, Z. (1908). Magyar palatogrammok (Hungarian palatograms). Nyelvtudományi Közlemények, 38:193–204.
Gósy, M. (1999). Synthesized speech for evaluation of children’s hearing and acoustic-phonetic perception. In D. Gardner-Bonneau (Ed.), Human Factors and Voice Interactive Systems, Boston, Kluwer Academic Publishers, pp. 123–135.
Gósy, M. and Olaszy, G. (1985). A magyar kísérleti fonetika első évtizedei (The first decades of the Hungarian experimental phonetics). Nyelvtudományi Közlemények, 87:109–121.
Hegedűs, L. (1930). Magyar hanglejtésminták grafikus ábrázolása. Kísérletfonetikai tanulmány (Graphic representations of the Hungarian melody patterns. An experimental phonetic study). Collegium Hungaricum Füzetek V. Bécs.
Hegedűs, L. (1931–1934). Fonétikai tanulmányok. (Phonetic studies). Nyelvtudományi Közlemények, 48:266–273.
Hegedűs, L. (1935). A beszédhangok természete (On the nature of the speech sounds). Nyelvtudományi Közlemények, 49:337–349.
Hegedűs, L. (1936). Röntgenfelvételek a száj-és garatüreg változásáról (X-ray recordings on the changes of the cavities of mouth and pharynx). Nyelvtudományi Közlemények, 50:111–117.
Hegedűs, L. (1941). Elektro-akusztikai berendezések a beszéd-és nyelvjáráskutatás szolgálatában (Various types of electro-acoustic equipment used in speech research and dialectology). Magyar Nyelv; 37:162–185.
Hegedűs, L. (1941–1943). —Palatogramm-mérés (Measurements of palatograms). Nyelvtudományi Közlemények; 51:64–73.
Istenes, K. and Füzesi, A. (1933). Phantophon. Siketnémákés Vakok Oktatásügye; 35:51.
Klug, N. (1898). Az ember hangja és a beszéd (The human voice and the speech). Budapesti Szemle, 96:215–232.
Kohn, J. (1874). A közvetlen manometrikus lángokról (On the direct manometric flames). MakÉrt, VIII:13.
Kont, G. (1894). Manometrikus tükrök (The manometric mirrors). Mathematikaiés TermészettudományiÉrtesít ő, 12:277–279.
Lajtha, G. (1946). Az ötvenéves film (The fifty-year old film). Pàn kiad ó, Temesvàr.
Németh, G., Olaszy, G., Prószéky, G., and Zainkó, C. (1999). Problems of creating a flexible e-mail reader for Hungarian. In K. Erdőhegyi, G. Németh, and G. Olaszy (Eds.), Proceedings of Eurospeech ’99, Vol. 2. Budapest, pp. 939–942.
Olaszy, G., Gordos, G., and Németh, G. (1992). The Multivox multilingual text-to-speech converter. In G. Bailly, C. Benoit, and T.R. Sawallis (Eds.), Talking Machines: Theories; Models and Designs, Amsterdam, Elsevier, pp. 385–411.
Panconcelli-Calzia, G. (1940). Quellen Atlas zur Geschichte der Phonetik. Hamburg.
Rousselot, P.J. (1897–1908). Principes de phonétique expérimentale. Paris.
Sarbó, A. (1906). A beszéd (speech). Athenaeum, Budapest.
Szalatnai, R. (1969). Kempelen és az egyetem átköltöztetése Budára (Kempelen and themoving of the university to Buda). In Arcképek, háttérben hegyekkel (Portraits with Mountains in the Background), Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, pp. 23–43.
Szőnyi, T. (1906). Az emberi hang és annak kiképzése (The Human Voice and Its Schooling). Budapest.
Tarnóczy, T. (1941). A magyar magánhangzók akusztikai szerkezete (The Acoustic Structure of the HungarianVowels). Pázmány Péter Tudományegyetem Általános Nyelvészeti és Fonetikai Intézete. Budapest.
von Kempelen, W. (1791). Mechanismus der menschlichen Sprache nebst der Beschreibung seiner sprechenden Machine. Wien.
Wittman, F. (1891). Periodikus elektromos á ramok optikai vizsgàlata (optical examination of periodic electric current). Mathematikai ès TermészettudomànyiÈrtesit ő, IX:293–311.
Author information
Authors and Affiliations
Rights and permissions
About this article
Cite this article
Gósy, M. On the Early History of Hungarian Speech Research. International Journal of Speech Technology 3, 155–164 (2000). https://doi.org/10.1023/A:1026511031853
Issue Date:
DOI: https://doi.org/10.1023/A:1026511031853